A számviteli értékcsökkenés növeli, míg a társasági adótörvény szerint számított amortizáció csökkenti a társaságiadó-alapot. Ez egyszerű. Papíron. A gyakorlat azonban általában bonyolultabb. A jó hír az, hogy az adótörvény is lehetőséget ad arra – korlátok között persze –, hogy az adóalapot a cég érdekeinek megfelelően formáljuk.
Terven felüli értékcsökkenés
A társasági adóbevallás kitöltésekor a terv szerinti (számviteli) értékcsökkenés értékével szépen – automatikusan, rutinból – megemeljük az adóalapot. Mi a helyzet a terven felüli értékcsökkenéssel?
Mielőtt erre rátérnénk, csak emlékeztetőül: a terven felüli értékcsökkenési leírást nem az 57. számlacsoportban számoljuk el, hanem a 86.-ban, azaz az egyéb ráfordítások között megnyitott számlákon. (E tény is hibaforrás lehet, ha tényleg „rutinból” töltjük ki az adóbevallást.)
Az adózás előtti eredményt növeli az adóévben terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg. De, ha a terven felüli értékcsökkenési leírást a számviteli törvény (Szt.)előírásainak megfelelően vissza kell írni (az elszámolás okai már nem állnak fenn), akkor az adóévben visszaírt összeg csökkenti az adózás előtti eredményt [társasági adóról szóló törvény (Tao. tv.) 8. paragrafus (1) bekezdés b) pontja és a 7. paragrafus (1) bekezdés cs) pontja, valamint az Szt. 53. paragrafus (3) bekezdése].
Bonyolítsuk kicsit tovább a helyzetet, és tegyük fel, hogy a terven felüli értékcsökkenés elszámolásával is érintett eszközt kivezeti a cég a nyilvántartásaiból – mondjuk, eladja, vagy esetleg ki kell selejteznie. Hogyan hat ez az adóalapra?
Ha a terven felüli értékcsökkenést nem lehet visszaírni, akkor az érintett eszköz könyv szerinti értéke a bekerülési értékének a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett összege. Ezzel szemben a társasági adó szempontjából az eszközök számított nyilvántartási értéke a bekerülési értékük, csökkentve az adóalapnál figyelembe vett értékcsökkenési leírással, növelve az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével (Tao.-tv. 4. paragrafus 31/a. pont).
Ha a fenti szabályokat összevetjük, akkor azt látjuk, hogy, ha terven felüli értékcsökkenést elszámolt a vállalkozás, de azt nem írták vissza, akkor az adott eszköz számított nyilvántartási értéke jellemzően több mint a könyv szerinti értéke.
Ha ezt az eszközt az állományból kivezetik, akkor a számított nyilvántartási értékével csökken az adózás előtti eredmény, a könyv szerinti értékével pedig meg kell növelni azt [Tao.-tv. 7. paragrafus (1) bekezdés d) pont, 8. paragrafus (1) bekezdés b) pont].
A végeredmény tehát az, hogy a terven felüli értékcsökkenés végül is – legkésőbb – az állományból történő kivezetéskor csökkenti az adózás előtti eredményt.
Amikor a cég úgy döntheti el, milyen leírási kulcsot vesz figyelembe az adóalapnál
Az adótörvény választási lehetőséget ad a cégeknek arra az esetre, ha az 1. számú melléklete alapján valamely eszközre több leírási kulcs is érvényesíthető.
Ráadásul, ez a választás adóévenként megilleti, így lehetséges az, hogy egyik évben alacsonyabb, a másik évben magasabb kulcsot érvényesít.
Nézzünk erre egy példát!
A vállalkozás 2010-ben vásárolt egy új elektromos transzformátort (vtsz 8504). Ekkor az adótörvény szerint az alábbi leírási kulcsok közül választhat:
– 30 százalékos kulcs (1. számú melléklet 6. pont), vagy
– 50 százalékos leírási kulcs (1. számú melléklet 9. pont), esetleg
– 14,5 százalékos kulcs (2. számú melléklet IV/c. pont), sőt
– 14,5 százaléknál kisebb kulcsot is alkalmazhat,
de mindegyik esetben legfeljebb azt a mértéket, amit az adott eszközre a számviteli politikája alapján elszámolt.
Fentiekből következik, hogy
– a társaságnak lehetősége van valamennyi olyan tárgyi eszközre a terv szerinti értékcsökkenéssel azonos leírást érvényesíteni, amely eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés kisebb vagy azonos az adótörvény szerinti értékcsökkenési leírással, de
– nem alkalmazható ez az előírás, ha a terv szerinti értékcsökkenés nagyobb a Tao-tv. alapján érvényesíthető leírásnál, és
– nem alkalmazható akkor sem, ha a - maradványérték miatt - terv szerinti értékcsökkenés leírására már nincs lehetőség.
A számviteli értékcsökkenés változtatása
A számviteli törvény megengedi, hogy a vállalkozás valamely eszközénél alkalmazott leírást megváltoztassa. Ennek természetesen feltételei vannak, nem elég pusztán a tulajdonosok szándéka. Abban az esetben, ha az évenként elszámolt értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, értékében, esetleg a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolandó értékcsökkenés megváltoztatható, de ennek az eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.
Így például az elszámolandó értékcsökkenés mértékének megnövelését indokolhatja az, ha az érintett eszköz használatának időtartamában (a hasznos élettartam meghatározott éveinek számában) lényeges változás (például a harmadára csökkenés) állt be (mondjuk, azért, mert intenzívebb lett az eszköz kihasználása). Ezen túlmenően indokolhatja a változtatást az is, ha a hasznos élettartam végére megállapított maradványértékben – például a piaci viszonyok változása miatt – jelentős csökkenés valószínűsíthető [Szt. 53. §. (6) bekezdése].
Fontos, hogy az amortizáció elszámolásának módszerét a számviteli politika keretében kell meghatározni, így az „akció” miatt módosítani kell a cég számviteli politikáját, illetve azon belül az eszközök és források értékelési szabályzatát.